Az autósport egy 33 éve tartó szerelem az életemben. Az első versenyemet még Édesanyám hasában éltem meg és a mai napig élnek bennem a képek, ahogyan apukám ölében tekergetem a kormányt az akkori családi zsiguliban. Gyermekkoromban a hazai rallye futamok hozzátartoztak a családi élethez, majd – ahogy a legtöbb kisfiú – én is elhatároztam, hogy autóversenyző leszek.

Serdülő koromban az élet kicsit távolabb sodort a rallye futamoktól. A tanulás mellett a vízilabda jelentette nekem azt, amit ma az autósport. Az egyetem utáni karrierépítés minden időmet lekötötte, de a gyermekkori álom mélyen még mindig bennem élt.

Egy szép napon a véletlennek köszönhetően megismerhettem Szeleczky Tomit, akit a pályákon korábban már sokszor láttam versenyezni és szurkoltam is neki.  Az ő segítségével igazán közel kerültem ehhez a világhoz. Egy FORD ESCORT WRC-ben ültem először, mint navigátor és ő indított el a versenyzői pályán pilótaként is. Általa megismerhettem sok tehetséges versenyzőt és lelkes elkötelezett sportembert, akiktől sokat tanultam a későbbiekben. Többek között a „pécsi vagány”, Lajtai Zsoltit, a basszusgitáros Török Petit, a Ranga családot és navigátoromat: Gonda Danit is.

A kérdés gyorsan eldőlt: a Rallyesport lett az életem… 2008-tól a pécsi rallye sprint futamokon indultunk egy Ford Sierra Cosworth versenykocsival, majd 2013-ban egy merész döntést hoztunk és ugrottunk egy nagyot: A 2013-as évtől kezdődően az Országos Rallye Bajnokságban gyűjtöttük a kilométereket. Úgy gondolom, hogy versenyzőként még rengeteg lecke, tapasztalat és versenykilométer áll előttem, de büszke vagyok arra, hogy a kitartásnak és a csapatomnak köszönhetően ma már a hazai élvonalban versenyezhetek.